
Épületfizika

Akusztika

Magyarországon az épületen belüli hangszigetelés vizsgálatára és követelményeire az MSZ-04.601/1,2,3-1988. szabványok vonatkoznak.
A környezeti immissziós zajjellemzők vizsgálatát és követelményeit - megengedett egyenértékű A-hangnyomásszinteket - a 8/2002. EÜ-KÖM rendelet tartalmazza.
Az épületen belüli léghangszigetelés szubjektív követelményei teljesítésében jelentős szerepet játszanak a Silka mészhomok falazatok, melyet nagy felülettömegü egyhéjú szerkezetként biztosítanak.
Lakások esetében az új európai törekvések fogalmazódtak meg a korábbi szabványosított, ma minimális követelményszinteknek mondott elvárások mellett:
- optimális és maximális hangszigetelési követelmények.
A szomszédból áthatoló zaj hallhatóságát illetve a beszéd érthetőségét a környezeti - közlekedési stb.- alapzaj is befolyásolja. Ezért csendes környezetben (L#A=20dB) 10 decibellel nagyobb hangszigetelés kívánatos, mint zajosabb városi környezetben (L#A=30dB).
Az új pontosított tömeg- léghangszigetelés függvény egyhéjú mészhomok falazatokra laboratóriumban a következő:
Rw=27 lg m - 14dB ahol "m" a szerkezet felület tömege.
Laboratóriumi léghanggátlási számok:
Egyhéjú szerkezetek:
HML100 Rw=45dB
HM150 Rw=52dB
HM200 Rw=54dB
HM250 Rw=56dB
HML300 Rw=57dB
Kéthéjú szerkezet:
2xHML200 Rw=63dB
Tűzvédelem

Fajtájuk és beépítési helyük szerint az épületszerkezeteknek különböző tűzvédelmi osztálynak kell megfelelniük. A célunk, hogy ezeket a követelményeket minél gazdaságosabban teljesítsük. A Silka tisztán ásványi eredetű anyag, ezáltal nem éghető. Ezért a viszonylag vékony fal is eleget tesz a legnagyobb tűzvédelmi követelményeknek is. Már a HM 200-as Silkából épített 20cm vastag fal megfelel a 4 órás tűzállóságnak.
Tűzállóság:
Nem éghető.
10cm EI-60
12cm EI-90
15cm EI-90
20cm EI-240
25cm REI-240
30cm REI-M 240
Hő- és páratechnika

Az épületek és épületrészek tervezésére vonatkozóan hat "lényeges követelmény"-t kell teljesíteni az EU építési direktíva szerint, melyek közül az egyik a hővédelem, hő- és páratechnikai méretezés. A mészhomok anyag hővezetési tényezője testsűrűségével arányosan változik:
A mészhomoktégla falszerkezet hőtechnikai szerephez csak kiegészítő hőszigeteléssel jut. A helyesen tervezett réteges falak hőtároló és klimaszabályzó képessége kiváló. A kéthéjú réteges falak teherviselő, hőtároló, tűzgátló masszív teherhordó rétegeként a falazóblokkok míg a burkolótéglák külső kéregként jól teljesítenek.
Fűtött tereknél külső Silka mészhomok falakon legalább 8cm hőszigetelő héj vagy kéthéjú esetben burkolófal mögötti legalább λ=0,04 W/mK hővezetési tényezőjű hőszigetelés alkalmazása indokolt. Ez esetben a hőhidak környezetében is elegendő tartalékkal rendelkezik a falszerkezet a páralecsapódással szemben.
A hazánkban általánosan elterjedt 4-5cm-es külső oldali hőszigetelő héj bevonat többnyire nem elegendő, mivel a 12,6ºC (harmatponti) izoterma a faltestben fut, veszélyeztetve ezáltal a szerkezet homogenitását, állékonyságát, élettartamát. Vastagabb, min. 8cm vastag szálas anyagú hőszigetelés felhordása esetén ez a kritikus harmatponti izoterma kikerül a hőszigetelés rétegébe, ahonnan az esetlegesen lecsapódott pára - megfelelő rétegrend és anyagok választása esetén - szabadon el tud távozni.
Páratechnikai szempontból az MSZ EN 1745 szabvány alapján a páradiffúziós ellenállási számok tömör Silka falazóelemekre 1600-2000 kg/m³ testsűrűség között μ=25, üreges Silka termékekre pedig 1400 kg/m³ névleges testsűrűséggel μ=10 értékkel vehetők figyelembe. Tervezés számára ajánlott a honlapunkról is letölthető winwatt.exe hőtechnikai méretező program.
